A modern életmódban gyakran elfelejtjük, hogy a legegyszerűbb dolgok milyen mélyen befolyásolják egészségünket. A konyhai alapanyagok között ott lapul egy olyan termék, amely látszólag jelentéktelen, mégis óriási hatással bír szervezetünkre. Ez a termék nem más, mint a mindennapi sóhasználat tudatos megválasztása, amely döntő szerepet játszik hormonális egyensúlyunk fenntartásában.
A jódtartalmú étkezési só használata messze túlmutat a simple ízesítésen. Ez a speciálisan dúsított alapanyag egy olyan mikroelem forrása, amelyet szervezetünk nem képes önállóan előállítani, mégis nélkülözhetetlen a normális működéshez. A pajzsmirigy egészségétől kezdve az anyagcsere-folyamatokon át a mentális teljesítményig számos területen gyakorol befolyást.
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, miért érdemes tudatosan választani ezt a dúsított változatót, hogyan hat szervezetünkre, és milyen módon építhetjük be optimálisan mindennapi étkezésünkbe. Gyakorlati tanácsokat kapunk a helyes tárolásról, adagolásról, és megismerjük azokat a veszélyeket is, amelyeket a hiány vagy a túlzott fogyasztás jelenthet.
Mi a jódos só és miért készítik?
A jódozott étkezési só egy mesterségesen dúsított termék, amelyet világszerte alkalmazzanak a jódhiány megelőzésére. Az alapanyag közönséges konyhasó, amelyet jódát vagy jódid vegyületekkel dúsítanak fel. Ez a folyamat egyszerűnek tűnik, de valójában precíz tudományos munka eredménye.
A dúsítás oka történelmi gyökerekkel rendelkezik. A 20. század elején világszerte észlelték, hogy bizonyos földrajzi területeken – különösen a tengerparttól távoli, hegyvidéki régiókban – tömeges jódhiány jelentkezett. Ez súlyos egészségügyi problémákhoz vezetett, amelyek közül a legszembetűnőbb a golyva, azaz a pajzsmirigy megnagyobbodása volt.
"A jódozott só bevezetése az egyik legsikeresebb közegészségügyi intézkedés volt a 20. században, amely millió ember életét mentette meg."
A jód szerepe a szervezetben
A jód elsődleges feladata a pajzsmirigyben történik, ahol a tiroxin (T4) és trijódtironin (T3) hormonok szintéziséhez nélkülözhetetlen. Ezek a hormonok szabályozzák:
- Anyagcsere sebességét
- Testhőmérséklet fenntartását
- Szívritmus kontrolját
- Növekedési folyamatokat
- Idegrendszeri fejlődést
Különleges jelentősége van a fejlődés során. Terhesség alatt és gyermekkorban a jód hiánya visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat a mentális fejlődésben. A fejlődő agy számára kritikus fontosságú a megfelelő pajzsmirigyhormon-szint fenntartása.
A felnőtt szervezet napi jódszükséglete 150 mikrogramm körül mozog, ami egy csapott teáskanál jódozott sónak mindössze töredékét jelenti. Terhes nők esetében ez az érték 220, szoptató anyáknál pedig 290 mikrogrammra emelkedik.
Egészségügyi előnyök részletesen
Pajzsmirigy-egészség támogatása
A jódozott só fogyasztásának legfontosabb előnye a pajzsmirigy normális működésének biztosítása. Ez a kis, pillangó alakú mirigy a nyakban található, és hormonjai révén irányítja szervezetünk energiafelhasználását.
Golyva megelőzése az egyik legszembetűnőbb hatás. A pajzsmirigy jódhiány esetén megnagyobbodik, hogy több hormont tudjon termelni a rendelkezésre álló kevés jódból. Ez a kompenzációs mechanizmus idővel látható duzzanatot okoz a nyak területén.
A hormonális egyensúly fenntartása túlmutat a pajzsmirigyen. A T3 és T4 hormonok hatással vannak:
🔸 Szív- és érrendszeri funkcióra
🔸 Reproduktív egészségre
🔸 Csontfejlődésre
🔸 Bőr és haj állapotára
🔸 Mentális teljesítményre
Kognitív funkciók javítása
A megfelelő jódellátás közvetlen kapcsolatban áll a mentális teljesítménnyel. A pajzsmirigyhiány okozta lassulás nemcsak fizikai, hanem szellemi síkon is megmutatkozik.
| Jódellátás állapota | Kognitív hatások |
|---|---|
| Optimális | Éles koncentráció, gyors gondolkodás |
| Enyhe hiány | Fáradtság, koncentrációs nehézségek |
| Mérsékelt hiány | Memóriaproblémák, lassú reakcióidő |
| Súlyos hiány | Tanulási nehézségek, IQ csökkenés |
Gyermekkorban különösen kritikus a megfelelő jódellátás. A fejlődő idegrendszer számára a pajzsmirigyhormok nélkülözhetetlenek. Hiányuk esetén visszafordíthatatlan mentális károsodás alakulhat ki, amely a kretin név alatt ismert állapothoz vezethet.
Immunrendszer erősítése
A jód antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet már régóta kihasználnak a fertőtlenítésben. Szervezetünkben is hasonló védő hatást fejt ki, különösen a légúti fertőzések ellen.
A pajzsmirigyhormonok közvetett módon is támogatják az immunrendszert azáltal, hogy:
- Optimalizálják a sejtek energiafelhasználását
- Segítik a fehérvérsejtek működését
- Támogatják a gyulladásos folyamatok szabályozását
"A jód nemcsak a pajzsmirigy működéséhez szükséges, hanem természetes védőpajzsot képez a káros mikroorganizmusok ellen."
Jódhiány következményei és tünetei
Korai figyelmeztető jelek
A jódhiány kezdetben finoman jelentkezik, gyakran olyan tünetekkel, amelyeket könnyen összetéveszthetünk más problémákkal. Az első jelzések között szerepel:
Energiahiány és fáradtság – A lassabb anyagcsere miatt a szervezet kevesebb energiát termel, ami állandó kimerültségérzéshez vezet.
Súlygyarapodás – Az anyagcsere lelassulása miatt a szervezet kevesebb kalóriát éget el, így könnyebben halmozódik fel a zsír.
Hidegérzékenység – A pajzsmirigyhormok szabályozzák a testhőmérsékletet, hiányuk esetén folyamatosan fázunk.
Hajhullás és száraz bőr – A hormonhiány hatással van a haj és bőr megújulási ciklusára.
Súlyosabb következmények
Hosszan tartó jódhiány esetén komolyabb problémák jelentkezhetnek:
Golyva kialakulása – A pajzsmirigy látható megnagyobbodása, amely nehézlégzést és nyelési problémákat okozhat.
Hipotireózis – A pajzsmirigy alulműködése, amely számos szervre kihat:
- Szívritmus-zavarok
- Magas koleszterinszint
- Depresszió és hangulatingadozás
- Menstruációs zavarok
- Termékenységi problémák
Mentális zavarok – Koncentrációs nehézségek, memóriaproblémák, lassú gondolkodás.
Különleges kockázati csoportok
Bizonyos élethelyzetekben megnő a jódhiány kockázata:
Terhes és szoptató nők – A megnövekedett szükséglet miatt különösen veszélyeztetettek. A hiány súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatban.
Vegetáriánusok és vegánok – A tengeri eredetű élelmiszerek kerülése miatt kevesebb természetes jódot fogyasztanak.
Diétázók – A só korlátozása mellett gyakran elfelejtik a jódozott változat fontosságát.
| Korcsoport | Napi jódszükséglet (μg) | Kockázati tényezők |
|---|---|---|
| Csecsemők (0-6 hó) | 110 | Anyatej jódtartalma |
| Gyermekek (1-8 év) | 90 | Növekedési igény |
| Felnőttek | 150 | Életmódi tényezők |
| Terhes nők | 220 | Magzati fejlődés |
| Szoptató anyák | 290 | Tejtermelés |
"A jódhiány nem csak egyéni egészségügyi probléma, hanem társadalmi kihívás, amely generációkon át hathat."
Helyes használat és adagolás
Napi ajánlott mennyiség
A jódozott só használatának kulcsa a mértékletesség. Míg a jód nélkülözhetetlen, a túlzott fogyasztás is problémákat okozhat. A WHO ajánlása szerint egy felnőtt ember napi 5 gramm sónál kevesebbet fogyasszon, ami körülbelül egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg.
Praktikus adagolási útmutató:
🔸 Főzéshez használjuk a szokásos mennyiséget
🔸 Utósózást kerüljük vagy minimalizáljuk
🔸 Feldolgozott élelmiszerek sótartalmát vegyük figyelembe
🔸 Gyermekek esetében felezzük meg az adagot
🔸 Sportolás utáni pótláshoz is megfelelő
Főzési technikák és tárolás
A jód érzékeny vegyület, amely könnyen elpárolog magas hőmérsékleten. A hatékony felhasználás érdekében:
Főzés során adjuk hozzá a sót a főzés végén, amikor már alacsonyabb a hőmérséklet. A hosszú főzési idő alatt a jód jelentős része elveszhet.
Tárolás szempontjai:
- Száraz, hűvös helyen tároljuk
- Légmentesen zárt edényben
- Közvetlen napfénytől védve
- Nedvességtől távol
Eltarthatóság – A jódozott só körülbelül 2-3 évig megőrzi hatóanyag-tartalmát megfelelő tárolás mellett. A lejárati dátumot mindig ellenőrizzük.
Különleges táplálkozási helyzetek
Sómentes diéta esetén orvosi felügyelet mellett alternatív jódforrásokat kell keresni. Ezek lehetnek:
- Tengeri algák (wakame, nori)
- Tengeri halak
- Tejtermékek
- Jódtabletták (orvosi javaslatra)
Magas vérnyomás esetén a sófogyasztás korlátozása mellett fontos biztosítani a jódellátást. Ilyenkor kisebb mennyiségű jódozott sót használjunk, vagy egyéb jódforrásokat építsünk be az étrendbe.
"A helyes adagolás kulcsa nem a mennyiség maximalizálása, hanem a folyamatos, egyenletes ellátás biztosítása."
Természetes jódforrások az étrendben
Tengeri eredetű élelmiszerek
A tenger a jód leggazdagabb természetes forrása. A tengervíz magas jódtartalma miatt a tengeri élőlények kiváló jódszállítók.
Tengeri halak és kagylók:
- Tőkehal: 100g-ban 170μg jód
- Tonhal: 100g-ban 50μg jód
- Garnélarák: 100g-ban 35μg jód
- Kagyló: 100g-ban 140μg jód
Tengeri algák különösen gazdag jódforrások, de fogyasztásukat mértékkel kell kezelni:
- Kelp alga: extrém magas jódtartalom (akár 2000μg/g)
- Nori alga: mérsékelt jódtartalom (15-40μg/g)
- Wakame alga: közepes jódtartalom (40-150μg/g)
Szárazföldi források
Tejtermékek jódtartalma függ az állatok takarmányától és a feldolgozási módszerektől:
- Tej: 100ml-ben 10-15μg
- Joghurt: 100g-ban 20-30μg
- Sajt: 100g-ban 15-40μg
Tojás szintén mérsékelt jódforrás, különösen a sárgája gazdag ebben a mikroelemben.
Zöldségek és gyümölcsök jódtartalma nagymértékben függ a termőföld jódkoncentrációjától. Tengerparti területeken termesztett növények általában több jódot tartalmaznak.
Regionális különbségek
A természetes jódellátás földrajzi elhelyezkedés szerint változik:
Tengerparti területek – A tengeri szél jódot szállít a szárazföldre, így ezeken a területeken a talaj és a növények természetesen több jódot tartalmaznak.
Hegyvidéki régiók – A gleccserek és a folyamatos csapadék kimossa a jódot a talajból, így ezek a területek jódhiányosak.
Kontinentális területek – A tengertől távoli régiók természetesen kevés jódot tartalmaznak.
"A természetes jódforrások kihasználása mellett a jódozott só használata biztosítja a folyamatos és kiszámítható ellátást."
Mítoszok és tények a jódos sóról
Gyakori tévhitek
"A jódozott só mesterséges és káros" – Ez az egyik leggyakoribb tévhit. A jód természetes elem, amely nélkülözhetetlen az egészséghez. A dúsítás csupán annak biztosítására szolgál, hogy megfelelő mennyiséget kapjunk belőle.
"A tengeri só természetesen tartalmaz elegendő jódot" – Bár a tengeri só valóban tartalmaz nyomokban jódot, a mennyiség messze nem elegendő a napi szükséglet fedezéséhez. A feldolgozás során ráadásul ez a kevés jód is elveszhet.
"A jódozott só rossz ízt ad az ételnek" – Megfelelően feldolgozott jódozott só íze nem különbözik a hagyományos sótól. Ha metallos ízt érzékelünk, az rossz minőségű termékre vagy helytelen tárolásra utal.
Tudományos tények
Biztonságosság – A jódozott só több mint 80 éve biztonságosan használt termék. A WHO és más egészségügyi szervezetek folyamatosan monitorozzák hatásait.
Hatékonyság – Azokban az országokban, ahol bevezették a kötelező jódozást, drámaian csökkent a jódhiányos betegségek előfordulása.
Gazdaságosság – A jódozott só előállítása rendkívül költséghatékony módja a jódhiány megelőzésének. Egy ember éves jódellátása kevesebb mint egy dollárba kerül.
Nemzetközi tapasztalatok
Svájc volt az első ország, amely 1922-ben bevezette a jódozott sót. Az eredmény látványos volt: a golyva előfordulása 30%-ról 1% alá csökkent.
Kína tapasztalatai szerint a jódozott só bevezetése után jelentősen javult a gyermekek IQ-átlaga a korábban jódhiányos területeken.
Ausztrália példája mutatja, hogy a program fenntartása is fontos: amikor csökkent a jódozott só használata, újra megjelent a jódhiány.
"A tudományos bizonyítékok egyértelműen támogatják a jódozott só használatát, mint biztonságos és hatékony módszert a jódhiány megelőzésére."
Vásárlási és tárolási útmutató
Minőségi kritériumok
Jódozott só vásárlásakor több szempontra kell figyelni a megfelelő minőség biztosítása érdekében:
Címkén található információk:
- "Jódozott" vagy "jódtartalmú" megjelölés
- Jódtartalom pontos mennyisége (általában 20-40mg/kg)
- Lejárati dátum
- Gyártó adatai
Csomagolás minősége – Az ideális csomagolás nedvességzáró és fénytől védő. A papírzacskós kiszerelés kevésbé tartós, mint a műanyag dobozos változat.
Adalékanyagok – Néhány jódozott só tartalmaz csomósodásgátló szereket, amelyek segítenek megőrizni a por állagot. Ezek általában ártalmatlanok, de természetes alternatívát keresők számára léteznek adalékmentes változatok is.
Tárolási praktikák
Optimális tárolási körülmények:
- Hőmérséklet: szobahőmérséklet (18-25°C)
- Páratartalom: 60% alatt
- Fény: közvetlen napfénytől védve
- Levegő: légmentesen zárva
Tárolóedény választása:
- Üveg: legjobb választás, nem reagál a sóval
- Műanyag: BPA-mentes változatot válasszunk
- Fém: rozsdamentes acél megfelelő, egyéb fémeket kerüljük
Konyhai elhelyezés – Kerüljük a tűzhely közelségét, ahol magas hőmérséklet és pára érheti. A hűtőszekrény teteje szintén nem ideális a hőingadozás miatt.
Eltarthatóság és frissesség
A jódozott só eltarthatósága megfelelő tárolás mellett:
- Zárt csomagolásban: 3-5 év
- Felbontás után: 2-3 év
- Nedvességnek kitéve: 6-12 hónap
Frissesség ellenőrzése:
- Szín: fehér vagy enyhén szürkés
- Állag: száraz, nem csomós
- Szag: szagtalan
- Íz: tiszta, sós íz metallos mellékíz nélkül
"A megfelelő tárolás nemcsak a jód megőrzését szolgálja, hanem a só általános minőségét is fenntartja hosszú távon."
Különleges csoportok igényei
Terhesség és szoptatás
A reproduktív időszakban a jódszükséglet jelentősen megnő. Terhesség alatt a magzat pajzsmirigye a második trimesztertől kezd működni, de addig teljes mértékben az anya hormonjaira támaszkodik.
Kritikus fejlődési szakaszok:
- 1-3. hét: idegcső záródás
- 10-12. hét: pajzsmirigy kialakulás
- 18-20. hét: hormontermelés kezdete
A jódhiány következményei a magzatra:
- Spontán vetélés kockázata
- Koraszülés veszélye
- Alacsony születési súly
- Mentális fejlődési zavarok
- Kretin szindróma (súlyos esetben)
Szoptatás idején a jód az anyatejbe kerül, így biztosítva a csecsemő ellátását. A szoptató anyák jódszükséglete a legmagasabb (290μg/nap).
Gyermekkor és serdülőkor
A növekedés és fejlődés intenzív időszakaiban különösen fontos a megfelelő jódellátás.
Csecsemőkor (0-12 hónap):
- Kizárólag anyatejes táplálás esetén az anya jódellátása a döntő
- Tápszerrel való táplálás esetén jódozott víz használata javasolt
- 6 hónap után fokozatosan bevezethető a jódozott só
Kisgyermekkor (1-6 év):
- Aktív agyfejlődés támogatása
- Beszédfejlődés optimalizálása
- Motorikus készségek kialakulása
Iskoláskor (6-18 év):
- Tanulási képesség maximalizálása
- Pubertáskori hormonális változások támogatása
- Fizikai növekedés biztosítása
Időskor és krónikus betegségek
Idős korban a jódszükséglet nem csökken, sőt bizonyos esetekben még fontosabbá válik:
- Anyagcsere természetes lassulása
- Gyógyszerek kölcsönhatásai
- Csökkent táplálékfelvétel
- Krónikus betegségek hatása
Diabetes mellitus esetén a pajzsmirigy-funkció különösen fontos a vércukorszint szabályozásában.
Szív- és érrendszeri betegségek mellett a jód hiánya súlyosbíthatja a tüneteket.
Autoimmun pajzsmirigy-betegségek (Hashimoto, Graves-kór) esetén speciális orvosi felügyelet szükséges a jódpótláshoz.
"Minden életkorban és élethelyzetben egyéni megközelítés szükséges a jódellátás optimalizálásához."
Túladagolás kockázatai és elkerülése
A túl sok jód veszélyei
Bár a jód nélkülözhetetlen, a túlzott bevitel ugyanolyan problémákat okozhat, mint a hiánya. A szervezet jódtoleranciája egyénenként változó, de általában napi 1000μg felett már túladagolásról beszélhetünk.
Akut túladagolás tünetei:
- Fémes íz a szájban
- Nyálzás fokozódása
- Gyomor-bélrendszeri panaszok
- Fejfájás és szédülés
- Bőrkiütések
Krónikus túladagolás következményei:
🔸 Jód-indukált pajzsmirigy-túlműködés
🔸 Jód-indukált pajzsmirigy-alulműködés (paradox hatás)
🔸 Autoimmun pajzsmirigy-gyulladás
🔸 Golyva kialakulása
🔸 Szív-ritmus zavarok
Kockázati tényezők
Genetikai hajlam – Bizonyos emberek érzékenyebbek a jódra, náluk alacsonyabb dózisnál is jelentkezhetnek mellékhatások.
Már meglévő pajzsmirigy-betegségek fokozzák a túladagolás kockázatát. Különösen veszélyeztetettek:
- Hashimoto-thyreoiditisben szenvedők
- Graves-kór betegek
- Többgöbös golyva esetén
- Pajzsmirigy-daganat után
Gyógyszer-interakciók – Bizonyos gyógyszerek fokozzák vagy gátolják a jód hatását:
- Lítium: fokozza a jód pajzsmirigy-gátló hatását
- Amiodaron: magas jódtartalmú szívgyógyszer
- Kontrasztanyagok: ideiglenesen magas jódterhelés
Biztonságos használat irányelvei
Fokozatos bevezetés – Ha eddig nem fogyasztottunk jódozott sót, fokozatosan vezessük be. Hirtelen nagy mennyiségű jód sokkoló hatású lehet a pajzsmirigyre.
Monitorozás szükségessége:
- Évente pajzsmirigy-funkció ellenőrzése
- Tünetek figyelése
- Orvosi konzultáció változások esetén
Speciális helyzetek kezelése:
| Állapot | Javaslat | Ellenőrzés gyakorisága |
|---|---|---|
| Egészséges felnőtt | Normál jódozott só | Évente |
| Terhesség | Emelt jódellátás | 3 havonta |
| Pajzsmirigy-betegség | Orvosi felügyelet | 2-3 havonta |
| Gyógyszerszedés | Egyéni értékelés | Szükség szerint |
"A biztonságos jódhasználat kulcsa a mértékletesség és a rendszeres orvosi ellenőrzés, különösen kockázati tényezők jelenléte esetén."
Globális perspektíva és jövőkép
Világszerte alkalmazott stratégiák
A jódhiány elleni küzdelem globális egészségügyi prioritás. Az ENSZ Gyermekalapiá (UNICEF) és a WHO közös programjai révén több mint 120 ország vezette be a kötelező sójódozást.
Sikersztoriák:
- Kína: 1995-ben vezették be, 40%-ról 5% alá csökkent a golyva előfordulása
- Kazahsztán: drámai javulás a gyermekek kognitív fejlődésében
- Brazília: regionális különbségek kiegyenlítése
Kihívást jelentő területek:
- Szub-szaharai Afrika: infrastrukturális problémák
- Távol-keleti szigetországok: túlzott algafogyasztás
- Fejlett országok: "természetes" táplálkozási trendek
Technológiai fejlesztések
Stabilizációs technológiák – Új eljárások fejlesztése a jód hosszabb távú megőrzésére tropikus klímában is.
Alternatív hordozók – Kutatások folynak egyéb élelmiszerek jóddal való dúsítására:
- Ivóvíz jódozása
- Kenyér és gabonafélék dúsítása
- Növényi olajok fortifikálása
Precíziós táplálkozás – Személyre szabott jódellátás fejlesztése genetikai hajlam és életmód alapján.
Környezeti és fenntarthatósági szempontok
Óceáni jódkészletek – A tengerek jódtartalmának változása a klímaváltozás hatására.
Mezőgazdasági gyakorlatok – Talajok jódtartalmának javítása természetes módszerekkel.
Csomagolási innovációk – Környezetbarát, mégis hatékony védelem biztosítása.
Jövőbeli kutatási irányok
Epigenetikai hatások – A jódellátás hatása a génexpresszióra és az örökölhetőségre.
Mikrobiom kapcsolatok – A bélflóra szerepe a jód hasznosításában.
Neuroplaszticitás – A jód szerepe az agy alkalmazkodóképességében felnőttkorban is.
"A jódozott só globális sikertörténete mutatja, hogy egyszerű megoldások is képesek világméretű egészségügyi problémákat megoldani."
Milyen gyakran kell cserélni a jódozott sót?
A jódozott sót nem szükséges gyakran cserélni, megfelelő tárolás mellett 2-3 évig megőrzi hatóanyag-tartalmát. A lejárati dátumot mindig ellenőrizzük, és ha a só csomósodik, nedves lesz, vagy metallos ízt kapunk, akkor cseréljük le.
Lehet-e túl sok jódozott sót fogyasztani?
Igen, a túlzott jódfogyasztás problémákat okozhat. A napi 5 gramm sónál kevesebb fogyasztása ajánlott, ami fedezi a jódszükségletet anélkül, hogy túladagolást okozna. Pajzsmirigy-betegségben szenvedők esetén orvosi konzultáció javasolt.
Miért drágább a jódozott só a hagyományosnál?
A jódozott só ára általában csak minimálisan magasabb a hagyományos sónál. A különbség a jódozási folyamat és a speciális csomagolás költségeiből adódik, de ez jellemzően néhány százalékos áremelkedést jelent csak.
Alkalmazható-e jódozott só konzerváláshoz?
A jódozott só általában alkalmas konzerváláshoz, de bizonyos fermentációs folyamatoknál (savanyúság, kimcsi) interferálhat a hasznos baktériumokkal. Ilyenkor hagyományos sót használjunk, és a jódot más forrásból biztosítsuk.
Hogyan ismerhető fel a rossz minőségű jódozott só?
A rossz minőségű jódozott só jellemzői: metallos íz, sárgás vagy barnás szín, csomósodás, kellemetlen szag. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a jód oxidálódott vagy a tárolás nem volt megfelelő.
Szükséges-e jódozott sót használni, ha sokat eszünk tengeri halat?
A tengeri halak jó jódforrások, de a mennyiség változó és nem mindig elegendő a napi szükséglet fedezésére. A jódozott só használata biztosítja a folyamatos és kiszámítható ellátást, még tengeri hal fogyasztása mellett is.
