A Föld klímarendszere olyan összetett mechanizmus, amelyben egyetlen jelenség képes átformálni kontinensek időjárási mintáit. Az El Niño nem csupán egy távoli csendes-óceáni esemény – hatása átível kontinenseken, és egyre inkább érinti Európa mindennapi életét is. Miközben a klímaváltozás felgyorsítja a természetes folyamatokat, ez a hatalmas óceáni oszcilláció új kihívások elé állítja meteorológusokat és döntéshozókat egyaránt.
Az El Niño egy természetes klímaciklus, amely 2-7 évente ismétlődik, és alapvetően megváltoztatja a globális légkörzési mintákat. Bár eredetileg a Csendes-óceán keleti részén jelentkező vízmelegedésként definiálják, hatása messze túlmutat a közvetlen térségen. Különböző tudományos megközelítések szerint ez a jelenség nemcsak az óceáni hőmérséklet-változásokról szól, hanem a légköri nyomásrendszerek átrendeződéséről is, amely láncreakcióként érinti a világ minden tájának időjárását.
Ebben az átfogó elemzésben megismerheted az El Niño Európára gyakorolt konkrét hatásait, a jövőbeli klímaprognózisokat, valamint azt, hogyan készülhetünk fel a változó időjárási körülményekre. Részletes betekintést nyújtunk a tudományos háttérbe, a gyakorlati következményekbe és azokba a stratégiákba, amelyekkel alkalmazkodhatunk ehhez a komplex klímajelenséghez.
Mi az El Niño és hogyan működik?
Az El Niño Southern Oscillation (ENSO) rendszer egyik fázisa, amely alapvetően meghatározza a Csendes-óceán trópusi térségének klímadynamikáját. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor a Csendes-óceán keleti részén, Peru és Ecuador partjainál a felszíni víz hőmérséklete jelentősen megemelkedik a normál értékekhez képest.
A mechanizmus mögött álló fizikai folyamatok rendkívül összetettek. Normál körülmények között az erős keleti passzátszél a meleg vizet a Csendes-óceán nyugati része felé tolja, miközben a keleti partoknál hideg, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. Az El Niño során azonban ezek a szelek jelentősen gyengülnek vagy akár meg is fordulnak, ami lehetővé teszi a meleg víz visszaáramlását kelet felé.
Ez a vízmelegedés nem csupán helyi hatású. A megnövekedett párolgás miatt több vízgőz kerül a légkörbe, ami megváltoztatja a regionális és globális légkörzési mintákat. A jelenség hatására a Walker-cirkuláció – amely normálisan a Csendes-óceán felett húzódó légkörzési rendszer – jelentősen meggyengül vagy akár meg is fordul.
"Az El Niño olyan, mint egy hatalmas hőmotor, amely átrendezi a bolygó energiaeloszlását, és ennek következményei minden kontinensen érezhetők."
Az El Niño ciklusok jellemzői
Az ENSO rendszer három fő fázisból áll: El Niño (meleg fázis), La Niña (hideg fázis) és a neutrális állapot. Minden ciklus egyedi karakterisztikákkal rendelkezik, és intenzitásuk jelentősen változhat. A gyenge El Niño események alig észrevehető hatásokat okoznak, míg az erős eseményeknek – mint amilyen 1997-1998-ban vagy 2015-2016-ban volt – katasztrofális következményei lehetnek.
A ciklusok időtartama általában 9 hónaptól 2 évig terjed, bár kivételes esetekben akár 3-4 évig is elhúzódhatnak. A kialakulás jellemzően a boréalis tavasz végén vagy nyár elején kezdődik, csúcspontját pedig télen éri el. Ez az időzítés különösen fontos Európa szempontjából, mivel a téli hónapok során érvényesül a legerősebb hatás kontinensünkön.
Európa klímájának kapcsolata a távoli óceánokkal
Bár Európa földrajzilag távol esik a Csendes-óceán trópusi térségétől, a bolygó klímarendszere olyan szorosan összefonódott, hogy az El Niño hatásai itt is érezhetők. Ez a kapcsolat a légköri távkapcsolatokon (teleconnections) keresztül valósul meg, amelyek összetett hullámszerű mintákat hoznak létre a felső légkörben.
Az El Niño során megváltozott hőmérsékleti gradiens a Csendes-óceán felett új légkörzési mintákat indít el. Ezek a változások a Rossby-hullámok formájában terjednek tovább a felső légkörben, és végül elérik az észak-atlanti térséget is. Itt kapcsolódnak be az Észak-atlanti Oszcillációba (NAO), amely Európa időjárásának egyik legfontosabb szabályozója.
A folyamat során az El Niño hatására gyakran megváltozik a jeges-tenger és a szubtrópusi magasnyomású rendszerek közötti nyomáskülönbség. Ez befolyásolja a nyugat-keleti irányú légtömegmozgásokat, amelyek közvetlenül hatnak Európa téli időjárására. Különösen a mediterrán térség és Nyugat-Európa érzékeny ezekre a változásokra.
A légköri távkapcsolatok mechanizmusa
A tudományos kutatások azt mutatják, hogy az El Niño hatására a trópusi konvekció megváltozása módosítja a Hadley-cella működését. Ez a változás tovagyűrűzik az északi szélességi körökre, ahol a jeges-tengeri oszcilláció és a sarki örvény stabilitását is befolyásolhatja.
Ezek a folyamatok különösen télen válnak jelentőssé, amikor a sarki éjszaka miatt a hőmérsékleti kontraszt maximális az északi és déli régiók között. Az El Niño során gyakran megfigyelhető a sarki örvény gyengülése, ami lehetővé teszi a hideg levegő délre történő áramlását, vagy éppen ellenkezőleg, a meleg levegő szokatlanul északi behatolását.
"A klíma globális rendszer – amit a Csendes-óceánban történik, az végül minden kontinens időjárásában megmutatkozik."
Az El Niño hatásai Európa különböző régióira
Mediterrán térség: csapadékosabb telek
A mediterrán medence az egyik legérzékenyebb európai régió az El Niño hatásaira. Az erős El Niño események során jelentősen megnő a téli csapadék mennyisége Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Olaszországban és a Balkán déli részein. Ez a hatás különösen markáns január és március között jelentkezik.
A megnövekedett csapadék gyakran extrém formákat ölt. Az 1997-1998-as El Niño során például Spanyolországban és Olaszországban súlyos árvizek pusztítottak, míg Görögországban szokatlanul heves téli viharok söpörtek végig. A jelenség hátterében az áll, hogy az El Niño hatására a mediterrán térség felett gyakrabban alakulnak ki ciklonok, amelyek több nedvességet szállítanak az Atlanti-óceánról.
Ez a változás nemcsak a csapadék mennyiségét, hanem annak eloszlását is érinti. A hagyományosan száraz téli hónapokban hirtelen intenzív esőzések léphetnek fel, amelyekre sem a természetes ökoszisztémák, sem az emberi infrastruktúra nincs felkészülve.
Észak-Európa: enyhébb telek és változó csapadékminták
🌡️ Skandinávia és a balti térség esetében az El Niño általában enyhébb téli hőmérsékleteket hoz. Ez különösen Norvégia és Svédország déli részein jelentkezik markánsan, ahol akár 2-3 fokkal is magasabb lehet a téli átlaghőmérséklet az El Niño években.
❄️ A hóhelyzet is jelentősen megváltozhat: míg egyes területeken csökken a hótakaró vastagsága és időtartama, addig mások szokatlanul nagy mennyiségű havat kaphatnak rövid idő alatt.
🌊 A csapadék típusa és eloszlása szintén módosul. Az El Niño hatására gyakrabban fordulnak elő téli esőzések a hagyományosan havas régiókban, ami komoly problémákat okozhat a közlekedésben és az energiaszektorban.
A változások mögött az Észak-atlanti Oszcilláció módosulása áll. Az El Niño során gyakran pozitív NAO fázis alakul ki, amely erősebb nyugati szeleket és mildebb időjárást hoz Észak-Európába. Ez azonban nem egyenletes: egyes téli időszakokban hirtelen hidegbetörések is előfordulhatnak.
Közép-Európa: szélsőségek és átmenetek
Közép-Európa, beleértve Németországot, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot, különösen összetett hatásokat tapasztal az El Niño során. Ez a régió átmeneti zónában helyezkedik el a mediterrán és az észak-európai hatások között, ami gyakran ellentmondásos időjárási mintákat eredményez.
Az El Niño években jellemzően növekszik a téli hőmérséklet-ingadozások gyakorisága. Hosszabb enyhe periódusokat váltanak fel hirtelen hidegbetörések, ami különösen megviseli a növényvilágot és az energiaszektort. A csapadék eloszlása is szeszélyesebbé válik: egyes hónapokban szokatlanul száraz idő uralkodhat, míg másokban intenzív havazások vagy téli esők léphetnek fel.
"Közép-Európában az El Niño nem egyszerű melegedést, hanem időjárási káoszt jelent – a szélsőségek váltakozását."
A klímaváltozás és az El Niño kölcsönhatása
A globális felmelegedés jelentősen módosítja az El Niño jelenség karakterisztikáit és hatásait. A tudományos kutatások szerint a klímaváltozás nem feltétlenül növeli az El Niño események gyakoriságát, de minden bizonnyal befolyásolja azok intenzitását és térbeli eloszlását.
Az egyik legfontosabb változás az úgynevezett "szuper El Niño" események gyakoribbá válása. Ezek rendkívül erős eseményeket jelentenek, amelyek globális hatásai sokkal súlyosabbak, mint a hagyományos El Niño ciklusoké. Az 1982-1983, 1997-1998 és 2015-2016-os események mind ebbe a kategóriába tartoztak.
A melegedő óceánok több energiát tárolnak, ami erősebb légköri zavarokat tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az El Niño események során a hőmérsékleti anomáliák nagyobbak lehetnek, a csapadékminták szélsőségesebbek, és a hatások időtartama is meghosszabbodhat.
Változó időjárási minták Európában
A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása különösen Európa időjárási mintáiban mutatkozik meg. A mediterrán térségben például az El Niño által okozott téli csapadéknövekedés összeadódhat a klímaváltozás által kiváltott szélsőséges időjárási eseményekkel, ami még intenzívebb árvizeket és viharokat eredményezhet.
Észak-Európában a melegedő klíma és az El Niño együtt olyan téli időjárást hozhat, amely teljesen eltér a történelmi mintáktól. A hagyományos téli sportok és az arra épülő turizmus szempontjából ez komoly kihívásokat jelent.
A jeges-tengeri jég csökkenése szintén módosítja az El Niño európai hatásait. Kevesebb tengeri jég esetén a sarki örvény instabilabbá válik, ami növeli annak valószínűségét, hogy az El Niño során extrém hidegbetörések lépjenek fel Európában.
| Régió | Hagyományos El Niño hatás | Klímaváltozással módosult hatás |
|---|---|---|
| Mediterrán | Megnövekedett téli csapadék | Szélsőséges csapadékesemények |
| Észak-Európa | Enyhébb telek | Kiszámíthatatlan hőmérséklet-ingadozások |
| Közép-Európa | Változó téli minták | Fokozott szélsőségek |
| Atlanti-partvidék | Erősebb viharok | Intenzívebb szélsőséges időjárás |
Jövőbeli klímaprognózisok és forgatókönyvek
A klímamodellek szerint a 21. század folyamán az El Niño jelenség európai hatásai jelentősen erősödni fognak. A legfrissebb IPCC jelentések alapján több forgatókönyv is elképzelhető, attól függően, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni a globális üvegházgáz-kibocsátást.
Az optimista forgatókönyv (RCP2.6) szerint, amennyiben sikerül korlátozni a globális felmelegedést 2°C alatt, az El Niño európai hatásai mérsékelten erősödnek, de kezelhetők maradnak. Ebben az esetben a mediterrán térségben 10-20%-kal növekedhet a téli csapadék az El Niño években, míg Észak-Európában 1-2°C-kal enyhébbek lehetnek a telek.
A pesszimista forgatókönyv (RCP8.5) szerint azonban, ha a jelenlegi kibocsátási tendenciák folytatódnak, az El Niño hatásai drámaian felerősödhetnek. Ebben az esetben a mediterrán térségben akár 50%-kal is megnőhet a téli csapadék, ami rendszeres árvizeket és infrastrukturális károkat okozhat.
Regionális előrejelzések 2050-ig
🔥 Mediterrán térség: A modellek szerint 2050-re az El Niño években 30-40%-kal több téli csapadék várható. Ez különösen Spanyolország keleti partvidékén és Olaszország déli részein jelentkezik majd markánsan.
☔ Közép-Európa: A téli csapadék típusának változása lesz a legszembetűnőbb: több eső, kevesebb hó, és gyakoribb fagypont körüli ingadozások.
🌨️ Észak-Európa: A téli hónapokban akár 3-4°C-kal is enyhébb lehet az időjárás az El Niño években, ami jelentősen megváltoztatja az ökoszisztémák működését.
❄️ Atlanti-partvidék: Erősebb téli viharok és magasabb tengeri hullámok várhatók, ami fokozott tengerparti erózióhoz vezethet.
💨 Kontinentális területek: A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak, különösen a hirtelen hőmérséklet-változások területén.
"A jövő klímája nem egyszerűen melegebb lesz, hanem kiszámíthatatlanabb – és az El Niño ebben a kiszámíthatatlanságban kulcsszerepet játszik."
Gyakorlati hatások a mindennapi életre
Az El Niño európai hatásai messze túlmutatnak a meteorológiai érdekességeken – konkrét és mérhető következményekkel járnak az emberek mindennapi életére, a gazdaságra és a társadalomra nézve.
A mezőgazdaság az egyik legérzékenyebb szektor. A mediterrán térségben az El Niño években megnövekedett téli csapadék egyrészt előnyös lehet a vízkészletek feltöltése szempontjából, másrészt azonban károkat okozhat a téli vetésekben és a gyümölcsösökben. Az olívaolaj és bor termelése különösen érzékeny ezekre a változásokra.
Észak-Európában az enyhébb telek csökkentik a fűtési költségeket, de egyúttal problémákat okoznak a téli turizmusban. A sí- és egyéb téli sportok iparága milliárdos veszteségeket szenvedhet el az El Niño években, amikor a hótakaró időtartama és vastagsága jelentősen csökken.
Energiaszektor és infrastruktúra
Az energiaszektorban az El Niño hatásai ellentmondásosak. Míg az enyhébb telek csökkentik a fűtési energiairányt, addig a szélsőséges időjárási események – mint a téli viharok vagy a hirtelen hőmérséklet-változások – terhelik az energiahálózatokat.
A megújuló energiaforrások szempontjából az El Niño különösen érdekes kihívásokat hoz. A szélenergia termelése jelentősen változhat a módosult szélmintázatok miatt, míg a napenergia hatékonysága a gyakoribb felhős időszakok miatt csökkenhet egyes régiókban.
A közlekedési infrastruktúra szintén érzékeny az El Niño hatásaira. A téli esők és a fagypont körüli hőmérséklet-ingadozások különösen veszélyessé tehetik az utakat. A vasúti közlekedésben a sínek hőtágulása és összehúzódása okozhat problémákat.
"Az El Niño nem csak időjárási jelenség – gazdasági és társadalmi realitás, amelyre fel kell készülnünk."
Alkalmazkodási stratégiák és felkészülés
Az El Niño növekvő hatásaira való felkészülés többszintű megközelítést igényel, amely magában foglalja a rövid távú alkalmazkodást és a hosszú távú stratégiai tervezést is.
A meteorológiai előrejelzés fejlesztése kulcsfontosságú. Az európai meteorológiai szolgálatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az El Niño monitorozására és a hosszú távú előrejelzések pontosságának javítására. A szezonális előrejelzések már 3-6 hónappal előre képesek jelezni az El Niño valószínű hatásait.
A mezőgazdaságban az adaptív gyakorlatok bevezetése elengedhetetlen. Ez magában foglalja a klímarezisztens növényfajták fejlesztését, a vízgazdálkodás optimalizálását és a diverzifikált termelési rendszerek kialakítását. A mediterrán térségben különösen fontos a vízmegtartás és az árvízvédelem fejlesztése.
Városi alkalmazkodás
A városok különleges kihívásokkal néznek szembe az El Niño hatásai miatt. A városi hősziget-effektus felerősítheti a hőmérséklet-anomáliákat, míg a beépített felületek növelik az árvízkockázatot az intenzív csapadékesemények során.
A zöld infrastruktúra fejlesztése – mint a városi parkok, zöldtetők és esővíz-gyűjtő rendszerek – hatékony megoldást kínálhat. Ezek a rendszerek nemcsak csökkentik a hőstresszt, hanem javítják a vízgazdálkodást is.
A közegészségügyi felkészülés szintén fontos. Az El Niño által okozott hőhullámok és szélsőséges időjárási események egészségügyi kockázatokat jelentenek, különösen a sérülékeny csoportok – idősek, gyermekek, krónikus betegek – számára.
| Szektor | Kockázatok | Alkalmazkodási intézkedések |
|---|---|---|
| Mezőgazdaság | Csapadékszélsőségek, hőstressz | Rezisztens fajták, öntözésfejlesztés |
| Energetika | Keresletingadozás, hálózatterhelés | Smart grid, tárolás fejlesztése |
| Turizmus | Hóhiány, szélsőséges időjárás | Diverzifikáció, 4-évszakos kínálat |
| Vízgazdálkodás | Árvíz, aszály váltakozása | Integrált vízgazdálkodás |
Technológiai megoldások és innováció
A modern technológia számos eszközt kínál az El Niño hatásaival való megküzdésre. A mesterséges intelligencia és a big data analytics forradalmasítja az időjárás-előrejelzést, lehetővé téve pontosabb és hosszabb távú prognózisokat.
A műholdas megfigyelés fejlődése különösen fontos az El Niño monitorozásában. Az új generációs meteorológiai műholdak valós időben követik az óceáni hőmérséklet-változásokat és a légköri paramétereket, ami lehetővé teszi a korai figyelmeztetést.
A precíziós mezőgazdaság technológiái – mint a drónok, szenzorhálózatok és automatizált öntözőrendszerek – segítik a gazdálkodókat az El Niño okozta változékony körülményekhez való alkalmazkodásban. Ezek a rendszerek valós időben monitorozzák a talaj nedvességtartalmát, a növények egészségét és az időjárási körülményeket.
Digitális megoldások a városokban
A smart city technológiák különösen hasznosak lehetnek az El Niño hatásainak kezelésében. Az intelligens közlekedésirányítási rendszerek képesek alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez, míg az IoT szenzorok segítségével valós időben monitorozható a levegőminőség, hőmérséklet és páratartalom.
A digitális vízgazdálkodási rendszerek lehetővé teszik az esővíz hatékony gyűjtését és felhasználását, valamint az árvízkockázat csökkentését. Ezek a rendszerek különösen fontosak a mediterrán városokban, ahol az El Niño intenzív téli esőzéseket hozhat.
"A technológia nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, de hatékony eszköz az alkalmazkodásban és a károk minimalizálásában."
Nemzetközi együttműködés és kutatás
Az El Niño globális jelensége nemzetközi koordinációt igényel a kutatásban és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában. Az Európai Unió klímapolitikája egyre nagyobb figyelmet szentel a távoli klímajelenségek helyi hatásainak.
A World Meteorological Organization (WMO) koordinálásával működő Global Climate Observing System folyamatosan monitorozza az El Niño fejlődését és hatásait. Ez az adatgyűjtés alapja a regionális alkalmazkodási stratégiáknak.
Az európai kutatóintézetek – mint az ECMWF (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts) – élenjárnak az El Niño előrejelzési módszereinek fejlesztésében. A numerikus időjárási modellek folyamatos finomítása javítja az előrejelzések pontosságát.
Tudásmegosztás és kapacitásépítés
A tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása kulcsfontosságú a sikeres alkalmazkodáshoz. Az egyetemek, kutatóintézetek és gyakorlati szakemberek közötti együttműködés biztosítja, hogy a legújabb tudományos eredmények eljussanak azokhoz, akik a mindennapi döntéseket hozzák.
A képzési programok és tudásmegosztási platformok segítik a különböző szektorok szakembereit az El Niño hatásainak megértésében és a megfelelő válaszintézkedések kidolgozásában. Ez különösen fontos a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban dolgozók számára.
Gazdasági szempontok és költség-haszon elemzés
Az El Niño gazdasági hatásai Európában évente több milliárd eurós kárt okozhatnak, de a megfelelő felkészüléssel ezek a költségek jelentősen csökkenthetők. A korai figyelmeztetési rendszerek és az alkalmazkodási intézkedések beruházási költségei általában töredékei a potenciális károknak.
A biztosítási szektor egyre nagyobb figyelmet fordít az El Niño kockázataira. Az új típusú biztosítási termékek – mint az időjárás-alapú indexbiztosítások – segíthetnek a gazdálkodóknak és más érintett szektoroknak a kockázatok kezelésében.
A turizmus területén az El Niño hatásai különösen jelentősek lehetnek. A téli turizmus visszaesése Észak-Európában milliárdos veszteségeket okozhat, míg a mediterrán térségben a szélsőséges időjárás befolyásolhatja a nyári turisztikai szezont is.
Befektetési lehetőségek
Az El Niño hatásaihoz való alkalmazkodás új befektetési lehetőségeket is teremt. A klímarezisztens technológiák, a megújuló energia és a fenntartható vízgazdálkodás területén jelentős üzleti potenciál rejlik.
A zöld kötvények és más fenntartható finanszírozási eszközök egyre népszerűbbek az alkalmazkodási projektek finanszírozásában. Ezek az instrumentumok lehetővé teszik a magántőke bevonását a klíma-alkalmazkodási beruházásokba.
"Az El Niño kihívás és lehetőség egyben – aki felkészül rá, az versenyelőnyre tehet szert a változó klímában."
Társadalmi hatások és közösségi resilience
Az El Niño hatásai nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi következményekkel is járnak. A szélsőséges időjárási események fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel a sérülékeny csoportok kevésbé képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
A közösségi resilience építése kulcsfontosságú az El Niño hatásainak kezelésében. Ez magában foglalja a helyi közösségek felkészítését, a társadalmi szolidaritás erősítését és a helyi tudás megőrzését. A hagyományos ökológiai ismeretek gyakran értékes információkat tartalmaznak a helyi klímavariációk kezeléséről.
A kommunikáció és a közvélemény tájékoztatása szintén kritikus fontosságú. Az embereknek meg kell érteniük az El Niño jelenségét és annak helyi hatásait ahhoz, hogy megfelelően tudjanak reagálni és felkészülni.
Oktatás és tudatosságnövelés
Az oktatási rendszer szerepe meghatározó a hosszú távú alkalmazkodásban. A klímatudatosság fejlesztése már az általános iskolában elkezdődhet, és folytatódhat a felsőoktatásban és a felnőttképzésben.
A média felelőssége is nagy az El Niño jelenség helyes bemutatásában. A szenzációhajhász híradások helyett tudományosan megalapozott, ugyanakkor közérthető tájékoztatásra van szükség.
Mi az El Niño és mennyi időnként jelentkezik?
Az El Niño egy természetes klímaciklus, amely 2-7 évente ismétlődik. A Csendes-óceán keleti részén jelentkező vízmelegedés során megváltoznak a globális légkörzési minták, ami világszerte hatással van az időjárásra.
Hogyan érinti az El Niño Európa időjárását?
Az El Niño Európában általában enyhébb teleket hoz Észak-Európában, míg a mediterrán térségben megnöveli a téli csapadékot. Közép-Európában változékonyabb időjárást és gyakoribb szélsőségeket okoz.
Mikor várható a következő erős El Niño?
A klímatudósok szerint a következő jelentős El Niño esemény 2024-2026 között alakulhat ki, bár a pontos időzítés nehezen előrejelezhető. A klímaváltozás miatt ezek az események intenzívebbek lehetnek.
Milyen gazdasági hatásai vannak az El Niño-nak Európában?
Az El Niño jelentős gazdasági hatásokkal jár: befolyásolja a mezőgazdaságot, a turizmus (különösen a téli sportok), az energiaszektort és a biztosítási piacot. A károk évente milliárd eurós nagyságrendűek lehetnek.
Hogyan készülhetünk fel az El Niño hatásaira?
A felkészülés többszintű: fejlett előrejelzési rendszerek használata, alkalmazkodási stratégiák kidolgozása a mezőgazdaságban és más szektorokban, infrastruktúra-fejlesztés és közösségi resilience építése.
Változtatja-e a klímaváltozás az El Niño hatásait?
Igen, a globális felmelegedés erősíti és módosítja az El Niño hatásait. A "szuper El Niño" események gyakoribbá válnak, a hatások intenzívebbek és kiszámíthatatlanabbak lesznek.
